Szeder

Szeder

Név és azonosítás

Magyar név: Szeder
Latin név: Rubus fruticosus
Növénycsalád: Rózsafélék (Rosaceae)

Általános jellemzők

Növénytípus: Gyümölcstermő cserje
Életciklus: Évelő
Növekedési forma: Felálló, majd ívesen lehajló, kúszó szárú cserje
Növekedési magasság/méret: 1-3 méter magasság, 2-4 méter szélesség
Nehézségi szint: 2/5 (viszonylag könnyen termeszthető)

Igények és feltételek

Fényviszony: Napos, félárnyékos helyet kedvel
Vízigény: Közepes, rendszeres öntözést igényel
Talajtípus: Humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talaj
Talaj pH igény: Enyhén savas, pH 5,5-6,5
Fagytűrés/télállóság: Jó télálló, -15-20°C-ig fagytűrő

időzítés

Vetési időszak: Magról ritkán szaporítják
Palántázási időszak: Nem releváns
Kiültetési időszak: Ősz vége, tél eleje (nyugalmi időszakban) vagy kora tavasz

technika

Vetési módszer: Elsősorban gyökeres sarjakkal, dugványokkal szaporítható
Vetési mélység: Nem releváns
Csírázási idő és hőmérséklet: Nem releváns
Csírázási arány/sikeresség: Nem releváns

Térköz

Sortávolság: 2-2,5 méter
Tőtávolság: 1-1,5 méter
Területigény: Nagyobb terület, kúszó hajtásai miatt terjeszkedésre hajlamos

Öntözés

Öntözés gyakorisága és mennyisége: Rendszeres öntözést igényel, különösen száraz időszakokban és termésérés idején. Hetente 1-2 alkalommal, mélyebb öntözéssel.
Speciális öntözési igények: Kerüljük a levelek permetező öntözését a gombás betegségek megelőzése érdekében.

Tápanyag-utánpótlás

Trágyázási igény: Közepes-magas
Javasolt trágyatípusok: Érett szerves trágya, komposzttea, komplex gyümölcsbokor-trágya
Trágyázás időzítése: Kora tavasszal alaptrágyázás, majd termésérés után őszi trágyázás

egyéb gondozási feladatok

Metszés: Évente szükséges. A kétéves vesszőket, amelyek már termést hoztak, közvetlenül a termésszüret után tőből távolítsuk el. Az egyéves vesszőket télen metsszük vissza kb. 2 méteres magasságra.
Támrendszer igénye: Ajánlott függőleges támrendszer vagy drótháló kiépítése a vesszők megfelelő vezetéséhez
Talajlazítás, gyomlálás: Rendszeres talajlazítás és gyommentesítés szükséges, különösen a tövek közelében
Mulcsozás: Javasolt a tövek mulcsozása fenyőkéreggel, szalmával vagy komposzttal a talajnedvesség megőrzése és a gyomosodás csökkentése érdekében

Betakarítás dőzítése

Tenyészidő/érési idő: A telepítés után 1-2 évvel kezd teremni, teljes termőképességét 3-4 éves korában éri el
Betakarítási időszak: Fajtától függően június végétől szeptember közepéig
Érés jelei: Egyenletesen fekete, fényes bogyók, amelyek könnyen leválnak a kocsányról és kellően puhák

Tárolás

Tárolhatóság időtartama: Frissen 2-3 nap hűtőben, fagyasztva 8-10 hónap
Optimális tárolási feltételek: Hűtve 1-2°C-on, magas páratartalom mellett. Fagyasztáshoz tisztítás után gyorsfagyasztás ajánlott.
Különböző tárolási módok: Frissen hűtőben, fagyasztva, lekvárkészítés, gyümölcslé, szörp vagy bor formájában

Gyakori kártevők

Szeder-gubacsatka (Acalitus essigi):
Felismerés: A levelek és hajtások deformálódnak, a termések nem fejlődnek megfelelően, vöröses-barnás elszíneződések jelennek meg.
Védekezés: Kéntartalmú szerek használata rügypattanás előtt, erősen fertőzött részek eltávolítása és megsemmisítése.


Szederormányos (Anthonomus rubi):
Felismerés: A virágbimbók leszáradnak, nem nyílnak ki, a bogár kis, fekete, 2-3 mm hosszú.
Védekezés: A lehullott bimbók összegyűjtése és megsemmisítése, biológiai védekezőszerek használata virágzás előtt.

Gyakori betegségek

Szürkepenész (Botrytis cinerea):
Tünetek: Szürkésbarna penészbevonat a terméseken, leveleken, hajtásokon, a fertőzött részek elrothadnak.
Védekezés: Megfelelő térállás és szellős támrendszer biztosítása, a beteg részek eltávolítása, réztartalmú szerekkel való permetezés.


Szederrozsda (Phragmidium violaceum):
Tünetek: A levelek felszínén sárgás foltok, fonákján narancssárga, majd fekete spóratömegek jelennek meg. A levelek idő előtt lehullanak.
Védekezés: Fertőzött levelek összegyűjtése és megsemmisítése, kéntartalmú vagy réztartalmú készítmények használata.

Kedvező társnövények

Fokhagyma: Elriasztja a kártevőket és segít megelőzni gombás betegségeket
Petúnia: Vonzza a beporzókat és elriaszthatja egyes kártevőket
Menta: Elriasztja a hangyákat és más rovarokat
Körömvirág: Javítja a talajt és elűzi a fonálférgeket

Kerülendő társnövények

Málna: Hasonló betegségek és kártevők támadhatják meg, ami felerősítheti a fertőzéseket
Szamóca: Versengés a tápanyagokért és a vízért, hasonló kártevők
Paradicsom: Hasonló betegségek veszélye

Mikor kell metszeni a szedret? A szeder metszését két lépésben végezzük: a termést hozó kétéves vesszőket közvetlenül szüret után tőből távolítsuk el, az egyéves vesszőket pedig a nyugalmi időszakban, télen metsszük vissza kb. 2 méteres hosszúságúra. A vesszők hegyét 10-15 cm-rel vágjuk vissza, így serkentve az elágazások képződését.


Hogyan akadályozzam meg, hogy a szeder elterjedjen az egész kertben? A szeder terjedésének kontrollálására telepítéskor helyezzünk a növények köré 40-50 cm mély gyökérkorlátozó fóliát vagy műanyag lemezt. A talajszint fölött megjelenő gyökérsarjakat rendszeresen távolítsuk el. Érdemes a növényt rendszeres metszéssel kordában tartani és a lehajló vesszőket időben támrendszerre rögzíteni, mielőtt a földet érnék és legyökereznének.


Mi a különbség a vadszeder és a termesztett szeder között? A vadszeder (Rubus caesius) általában kisebb termetű, bogyói kisebbek és savanykásabbak, mint a termesztett fajtáké. A termesztett szedrek (Rubus fruticosus) szelektált, nemesített változatok, nagyobb, édesebb és lédúsabb termésekkel. A modern termesztett fajták között vannak tüske nélküli, dupla termést hozó és folyamatosan termő változatok is, míg a vadszeder mindig tüskés és egyszer termő.