Kapor
Név és azonosítás
Latin név: Anethum graveolens
Növénycsalád: Ernyősvirágzatúak (Apiaceae)
Általános jellemzők
Életciklus: Egynyári
Növekedési forma: Karcsú, egyenes szárú, ernyős virágzatú
Növekedési magasság: 40-120 cm
Nehézségi szint: 1/5 (nagyon könnyen termeszthető)
Igények és feltételek
Vízigény: Közepes
Talajtípus: Laza, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag
Talaj pH igény: Semleges vagy enyhén savas (6.0-7.0)
Fagytűrés/télállóság: Nem fagytűrő, 5°C alatt károsodik
Vetés és szaporítás
időzítés
Palántázási időszak: Nem jellemző (közvetlen vetéssel termesztik)
Kiültetési időszak: Nem releváns (helybevetéssel termesztik)
technika
Vetési mélység: 0,5-1 cm
Csírázási idő és hőmérséklet: 7-14 nap, optimális hőmérséklet 15-25°C
Csírázási arány/sikeresség: Közepes-jó (60-80%)
Térköz
Tőtávolság: 5-10 cm (ritkítással)
Területigény: Kis helyigényű, akár balkonládában is termeszthető
Gondozás
Öntözés
Speciális öntözési igények: Csírázásig a talaj felszínét nedvesen kell tartani, később mélyebb öntözés javasolt
Tápanyag-utánpótlás
Trágyázási igény: Alacsony-közepes
Javasolt trágyatípusok: Érett komposzt vagy szerves trágya vetés előtt, később hígított komposztlé
Trágyázás időzítése: Vetés előtt talaj-előkészítéskor, majd szakaszos vetésnél minden újabb vetés előtt
egyéb gondozási feladatok
Támrendszer igénye: Nincs szükség támrendszerre
Talajlazítás, gyomlálás: Rendszeres gyomirtás fontos, sekély kapálással vagy kézi gyomlálással
Mulcsozás: Hasznos a talajnedvesség megőrzése és a gyomosodás csökkentése érdekében
Betakarítás
Betakarítás dőzítése
Betakarítási időszak: Folyamatosan, a vetéstől számított 5-6. héttől kezdve a leveleket, virágzás után a magokat
Érés jelei: Levélzet: élénkzöld, illatos hajtások; Mag: sárgásbarna, száraz ernyős terméságazat
Tárolás
Optimális tárolási feltételek: Friss levél: hűtőben, nedves papírtörlőbe csomagolva; Szárított: száraz, sötét helyen, légmentesen lezárva
Különböző tárolási módok: Szárítás (egész növény vagy levelek), fagyasztás (aprítva), olajban vagy ecetben tartósítva, sóval keverve
Kártevők és betegségek
Gyakori kártevők
Levéltetvek:
Felismerés: Apró zöld vagy fekete rovarok csoportosulása a növény szárán és levelein, torzult növekedés, ragacsos levelek
Védekezés: Erős vízsugárral való lemosás, természetes ellenségek (katicabogarak) betelepítése, súlyos esetben növényi alapú rovarölő szerek használata
Sárgarépalégy:
Felismerés: A fiatal növények hervadása, a gyökérzet barnulása, járatok a gyökérben
Védekezés: Vetésforgó betartása, talaj alapos előkészítése, védőháló alkalmazása, természetes repellensek (pl. fokhagyma, hagyma) társítása
Gyakori betegségek
Lisztharmat:
Tünetek: Fehér, lisztes bevonat a leveleken, később a levelek sárgulása, elszáradása
Védekezés: Megfelelő térállás biztosítása a jó szellőzés érdekében, túlöntözés kerülése, szódabikarbónás permetezés, súlyos esetben gombaölő szerek alkalmazása
Peronoszpóra:
Tünetek: A levelek fonákján szürkésfehér penészbevonat, a levelek felszínén sárgás foltok, később barnulás és elhalás
Védekezés: Megfelelő térállás, reggeli öntözés, hogy estig felszáradjon a növény, réztartalmú készítmények preventív használata
Társnövények
Kedvező társnövények
Káposzta: A kapor illatanyagai elriasztják a káposztaféléket támadó kártevőket
Uborka: Pozitív hatással van az uborka fejlődésére és ízére
Saláta: Jól kiegészítik egymást térben és tápanyagigényben
Hagyma, fokhagyma: Kölcsönösen védik egymást a kártevőktől
Kerülendő társnövények
Petrezselyem: Keresztbeporzás veszélye és azonos tápanyagigény miatt konkurálnak
Kömény: Keresztbeporzódhat a kaporral, befolyásolva mindkét növény magminőségét
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
Miért megy magszárba ilyen gyorsan a kaprom?
A kapor hajlamos a gyors felmagzásra, különösen meleg időben és hosszú nappalok esetén. Ezt késleltetheti a rendszeres öntözés, a növény csúcsának visszacsípése, és az árnyékosabb hely választása nyáron. Érdemes 2-3 hetente újra vetni kis mennyiségben a folyamatos ellátás érdekében.
Hogyan tudom többszörözni a kapor termését?
A kapor termését növelheti a szakaszos vetéssel (2-3 hetente), megfelelő tápanyag-utánpótlással, és a rendszeres szedéssel, ami serkenti az új hajtások fejlődését. Fontos, hogy ne hagyjuk felmagzani a növényt, ha a levélzetét szeretnénk használni.
Mikor és hogyan gyűjtsem a kapormagot?
A kapor magjait akkor érdemes gyűjteni, amikor az ernyős virágzat kezd sárgulni, de még mielőtt teljesen kiszáradna és a magok lehullanának. Vágjuk le a virágzatot, helyezzük papírzacskóba fejjel lefelé, és hagyjuk száraz, szellős helyen teljesen kiszáradni. Ezután a magok könnyen leválaszthatók és tárolhatók a következő szezonig.