Jégcsapretek
Név és azonosítás
Latin név: Raphanus sativus var. longipinnatus
Növénycsalád: Keresztesvirágúak (Brassicaceae)
Általános jellemzők
Életciklus: Egynyári
Növekedési forma: Egyenes, felálló lombozat, hosszú fehér gyökértesttel
Növekedési magasság/méret: 30-50 cm magasságú lombozat, 20-35 cm hosszú gyökér
Nehézségi szint: 2/5 (könnyen termeszthető)
Igények és feltételek
Vízigény: Közepes, egyenletes
Talajtípus: Laza, homokos, jó vízáteresztő
Talaj pH igény: Enyhén savas vagy semleges (pH 6,0-7,0)
Fagytűrés/télállóság: Hidegtűrő, enyhe fagyokat elviseli
Vetés és szaporítás
időzítés
Palántázási időszak: Nem jellemző, helybevetéssel termesztik
Kiültetési időszak: Nem releváns
technika
Vetési mélység: 1-2 cm
Csírázási idő és hőmérséklet: 5-10 nap, 10-18°C optimális
Csírázási arány/sikeresség: Magas, 85-95%
Térköz
Tőtávolság: 10-15 cm
Területigény: Közepes, jól tervezhető ágyásokban
Gondozás
Öntözés
Speciális öntözési igények: Csírázás után különösen fontos az egyenletes vízellátás a repedések elkerülése érdekében
Tápanyag-utánpótlás
Trágyázási igény: Közepes
Javasolt trágyatípusok: Érett szervestrágya vetés előtt, káliumban gazdag műtrágya növekedés közben
Trágyázás időzítése: Vetés előtt 2-3 héttel szervestrágya, növekedési időszakban szükség szerint
egyéb gondozási feladatok
Támrendszer igénye: Nincs
Talajlazítás, gyomlálás: Rendszeres gyommentesítés és talajlazítás szükséges
Mulcsozás: Előnyös a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és a gyomosodás megelőzésében
Betakarítás
Betakarítás dőzítése
Betakarítási időszak: Tavaszi vetés esetén májustól júniusig, őszi vetés esetén októbertől novemberig
Érés jelei: A gyökér elérte a fajtára jellemző méretet, a lombozat telt zöld színű
Tárolás
Optimális tárolási feltételek: 0-5°C közötti hőmérséklet, 90-95% relatív páratartalom
Különböző tárolási módok: Gyökérpincében homokban vagy ládákban, hűtőszekrényben műanyag zacskóban (lombozat nélkül)
Kártevők és betegségek
Gyakori kártevők
Földibolha:
Felismerés: Apró lyukak a leveleken, különösen csíranövény állapotban látható károsítás.
Védekezés: Vetésforgó betartása, talaj nedvesen tartása, csípős vizes permetezés, szükség esetén biológiai növényvédőszerek használata.
Káposztalégy:
Felismerés: A lárvák a gyökérben járatokat rágnak, a növény hervadni kezd, fejlődése lelassul.
Védekezés: Vetésforgó, rovarhálós takarás, talajfertőtlenítés, természetes ellenségek (fürkészdarazsak) betelepítése.
Gyakori betegségek
Peronoszpóra:
Tünetek: A leveleken sárgás foltok jelennek meg, majd a fonákon fehéres-szürkés penészbevonat alakul ki.
Védekezés: Jó levegőzés biztosítása, megfelelő térállás, réztartalmú szerekkel való permetezés.
Gyökérrepedés:
Tünetek: A retek hosszában vagy keresztben megreped, minőségét veszti.
Védekezés: Egyenletes vízellátás, megfelelő talaj előkészítés, optimális időzítésű betakarítás.
Társnövények
Kedvező társnövények
Saláta: Jól hasznosítja a talaj különböző rétegeit
Borsó: Nitrogénnel gazdagítja a talajt a retek számára
Spenót: Árnyékolja a talajt, megőrzi annak nedvességtartalmát
Kerülendő társnövények
Retek: Önmaga után ne kerüljön a talajba 3-4 évig
Uborka: Tápanyagigényben versenyeznek
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
Miért csípős a jégcsapretkem?
A csípősséget a növényben található mustárolajok okozzák, amelyek termelődését befolyásolja a talaj kén-tartalma, a növekedés során tapasztalt stressz és a genetikai tényezők. Az egyenletes vízellátás és a megfelelő talajminőség csökkentheti a csípősséget.
Miért ment magszárba a retkem termés helyett?
A jégcsapretek magszárba szökését elsősorban a hosszú nappalok és a magas hőmérséklet okozza. Tavasszal túl későn, illetve nyáron ne vessünk jégcsapretket, inkább kora tavasszal vagy késő nyáron, kora ősszel.
Hogyan védekezhetem a földibolha ellen vegyszermentesen?
A földibolha ellen hatékony módszer a talaj nedvesen tartása (a bolhák a száraz talajt kedvelik), a vetésforgó betartása, valamint a növény korai fejlődési szakaszában az agroszövettel vagy fátyolfóliával való takarás. Hatékony lehet a fokhagyma vagy csalán levével való permetezés is.