Borsó
Név és azonosítás
Latin név: Pisum sativum
Növénycsalád: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Általános jellemzők
Életciklus: Egynyári
Növekedési forma: Kúszó, kapaszkodó szárú
Növekedési magasság: 30-200 cm (fajtától függően)
Nehézségi szint: 2/5 (kezdőknek is ajánlott)
Igények és feltételek
Vízigény: Közepes
Talajtípus: Középkötött, jó vízáteresztő
Talaj pH igény: Enyhén savas vagy semleges (pH 6,0-7,0)
Fagytűrés/télállóság: Kiváló, a fiatal növények akár -4°C-ot is elviselnek
Vetés és szaporítás
időzítés
Palántázási időszak: Nem jellemző, általában helybevetéssel szaporítják
Kiültetési időszak: Nem releváns (helybevetés)
technika
Vetési mélység: 3-5 cm
Csírázási idő és hőmérséklet: 7-14 nap, optimális csírázási hőmérséklet 10-18°C
Csírázási arány/sikeresség: Általában magas, 80-90%
Térköz
Tőtávolság: 5-8 cm
Területigény: Közepes, de támrendszert igényelhet
Gondozás
Öntözés
Speciális öntözési igények: Virágzáskor különösen fontos az egyenletes vízellátás, szárazság esetén a virágok lehullhatnak
Tápanyag-utánpótlás
Javasolt trágyatípusok: Érett szerves trágya, pillangósoknak ajánlott műtrágya (alacsony nitrogéntartalmú)
Trágyázás időzítése: Vetés előtt a talajba dolgozva, később szükség szerint fejtrágyázás
egyéb gondozási feladatok
Támrendszer igénye: Magasra növő fajták esetén támrendszer ajánlott
Talajlazítás, gyomlálás: Rendszeres, különösen a növekedési időszakban
Mulcsozás: Előnyös, segít a talajnedvesség megőrzésében és a gyomok visszaszorításában
Betakarítás
Betakarítás dőzítése
Betakarítási időszak: Májustól júliusig (korai és középkorai fajták)
Érés jelei: A hüvelyek kitelt, fényes zöld színűek, a szemek jól fejlettek, de még nem kemények
Tárolás
Optimális tárolási feltételek: Hűtőben 0-4°C között, magas páratartalom mellett
Különböző tárolási módok: Frissen hűtőben, blansírozást követően fagyasztva, vagy szárítva
Kártevők és betegségek
Gyakori kártevők
Borsózsizsik (Bruchus pisorum):
Felismerés: Apró lyukak a borsószemeken, bennük fehér lárvák vagy kifejlett bogarak találhatók. A kifejlett bogár 4-5 mm hosszú, barnás színű.
Védekezés: Megfelelő vetésforgó, korai vetés, vegyes kultúrás termesztés, szükség esetén biológiai vagy vegyszeres védekezés.
Levéltetű:
Felismerés: Levelek és hajtáscsúcsok deformálódása, a növekedés lelassulása. A levéltetvek kis, zöld vagy fekete rovarok, melyek kolóniákat alkotnak.
Védekezés: Természetes ellenségek (katicabogarak) telepítése, csalánlé vagy szappanos permetezés, súlyos fertőzés esetén növényvédőszer.
Gyakori betegségek
Borsóperonoszpóra (Peronospora viciae):
Tünetek: A levelek felszínén sárgás foltok, a fonákon szürkésfehér penészgyep jelenik meg. A növény növekedése lelassul, a levelek elhervadnak.
Védekezés: Megfelelő vetésforgó, szellős ültetés, réztartalmú szerekkel való megelőző permetezés.
Borsólisztharmat (Erysiphe pisi):
Tünetek: A levelek és szárak felületén fehér, lisztes bevonat jelenik meg, amely később szürkésbarnává válik. A fertőzött levelek elsárgulnak, elszáradnak.
Védekezés: Ellenálló fajták választása, szellős ültetés, káliumban gazdag tápanyag-utánpótlás, súlyos esetben gombaölő szerek használata.
Társnövények
Kedvező társnövények
Retek: A borsó árnyékot biztosít a reteknek, a retek pedig kevesebb helyet foglal
Káposzta: A borsó nitrogénfixáló képessége előnyös a káposztafélék számára
Saláta: Jól kiegészítik egymást a térkihasználásban
Kerülendő társnövények
Paradicsom: Versenghetnek a tápanyagokért és növelhetik a betegségek terjedését
Bab: Hasonló igényeik és betegségeik miatt nem jó társak
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
Miért sárgulnak el a borsó levelei?
A borsólevelek sárgulását többféle tényező okozhatja. Leggyakrabban a túlöntözés vagy éppen a vízhiány, de lehet betegség (peronoszpóra vagy lisztharmat) jele is. Ellenőrizze a talaj nedvességtartalmát, és figyelje meg, hogy láthatók-e más betegségjeleket, mint például fehér bevonat vagy penészgyep a leveleken.
Mikor kell szüretelni a zöldborsót?
A zöldborsót akkor érdemes betakarítani, amikor a hüvelyek már jól kitelt, fényes zöld színűek, de a szemek még nem kemények. Ujjunkkal óvatosan nyomjuk meg a hüvelyt, ha a borsószemek érezhetők, de még nem túl kemények, akkor ideális a szedés időpontja. A túl korán szedett borsó nem elég édes, a túl későn szedett pedig keményedni kezd és veszít az ízéből.
Szükséges-e támrendszert biztosítani a borsónövénynek?
A borsófajta növekedési típusától függ. Az alacsony növésű, bokros típusú (determinált) fajták általában nem igényelnek támasztékot, 30-60 cm magasra nőnek és önmagukat tartják. A magasra növő, indás (folyton növő) fajták viszont, amelyek akár 1,5-2 méter magasra is megnőhetnek, mindenképpen igényelnek támrendszert, amelyre kapaszkodhatnak. A támrendszer lehet egyszerű hálós megoldás, vagy akár vesszőkből készített „sátor” is.