Mángold

A mángold egyedülálló abban, hogy mind a levelei, mind a színes szárai fogyaszthatók. A mángoldnak három fő típusa ismert: a levélmángold (metélőmángold), a bordás mángold és a köztes fajta. A levélmángoldot elsősorban a fodros leveleiért termesztik, amelyek spenótszerű főzelék készítésére vagy töltött ételek göngyölésére alkalmasak. A bordás mángold vastag, színes szárát spárga módjára készítik el. A köztes fajta nagy levéllemezzel és erőteljes szárral rendelkezik, így mindkettő külön felhasználható.

A mángold gazdag pektinben, A- és C-vitaminban, antioxidánsokban, ásványi anyagokban (kalcium, kálium, magnézium), valamint vastartalma miatt különösen ajánlott gyerekeknek, várandós anyáknak és idősebbeknek. Azonban magas oxálsav tartalma miatt nagy mennyiségű nyers fogyasztása nem ajánlott, és hőkezelés után is csak mértékkel fogyasztandó.

A mángold (Beta vulgaris var. cicla) az egyik legkönnyebben termeszthető és legsokoldalúbb leveles zöldség, amely nemcsak egészséges, hanem látványos díszértékkel is bír a kertben.

A mángold a céklával és cukorrépával rokon növény, nem pedig a spenóttal, bár ízében hasonlít rá. Ez egy kétéves lágyszárú növény, amely első évben karógyökeret és leveleket fejleszt, második évben virágzik és magot érlel. Az alábbi linken minden fontos információt és adatot megtalálsz a sikeres mángold termesztéshez – a vetéstől kezdve a betakarításig és felhasználásig.

Mángold összes információ

Mángold felhasználása

Íze és textúrája

A mángold íze enyhén földes, kissé sós jellegű, a spenótnál finomabb és kevésbé fanyar. A fiatal levelek zsengék és enyhén édeskések, míg az idősebb levelek kissé kesernyések lehetnek. A színes szárak ropogósak, édeskés ízűek, textúrájuk a spárgára vagy zellerszárra emlékeztet. A főzés során a levelek lágyak lesznek, a szárak pedig megtartják kissé ropogós állagjukat.

Mángold felhasználása nemzetközi konyhákban

A mángold évszázadok óta népszerű a Földközi-tenger vidékén. A francia konyhában klasszikus köret húsok mellé, fokhagymával és olívaolajjal készítik. Az olasz konyhában gyakran használják tésztaételekhez, rizottóhoz vagy pizza feltétként. A svájci konyhában a „chard” tradicionális zöldségfőzelék alapanyaga. Törökországban és Görögországban töltött mángold levelek készülnek rizzsel és fűszerekkel. A modern vegán konyhában smoothie-k, zöld turmixok és saláták alapanyaga.

Hazai felhasználás

Magyarországon a mángold leggyakoribb felhasználása a mángold főzelék, amely hagyományosan tejföllel és rántással készül. A töltött mángold levelek húsos töltelékkel vagy vegetáriánus változatban rizzsel, gombával töltve népszerűek. Levesekben kiváló alapanyag, különösen zöldséglevesekben és húslevesekben. A fiatal levelek salátákban nyersen is fogyaszthatók, az idősebb leveleket érdemes párolni vagy főzni.

Gyakorlati felhasználási módok

Levelek felhasználása: A külső, nagyobb leveleket párolva, főzve vagy sütve használjuk. Kiválóak töltött ételekhez, a levelek rugalmasak és jól formázhatók. Frissen aprítva levesekbe, tészta szósokba keverhetők. Fiatal levelek nyersen salátákba kerülhetnek.
Szárak felhasználása: A vastagabb, színes szárakat külön készítjük el – felszeletelve párolhatjuk vajban, grillezhetjük, vagy ázsiai wok ételekhez adhatjuk. Savanyítva téli készletként is eltárolhatók. Levesekben extra ízt és textúrát adnak.

Mángold termesztése

A mángold termesztése rendkívül egyszerű, ideális választás kezdő kertészek számára. Ez egy hűvös időjárást kedvelő növény, amely akár -5°C-os fagyot is elvisel, sőt takartással szabadföldön is áttelelhet. A kifejlett növény kifejezetten hidegtűrő, hó vagy egyéb takaró alatt károsodás nélkül képes áttelelni. Hazánkban egyéves növényként termesztik, bár valójában kétéves növény.

A mángold fényigényes növény, napos helyet igényel. Árnyékos körülményeket nem tűri – félárnyékban a levelek megnyúlnak és satnyák lesznek. A lombozat fejlődéséhez 20-30°C az ideális hőmérséklet. Vízigénye nagy, és a levegő páratartalmával szemben is igényes, csak párás környezet esetében fejleszt szép lombozatot.

Talajigény szempontjából a mángold nem kényes, de inkább a mélyen rétegzett, meszes, enyhén lúgos (pH 6,5-7,5), tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Lazább, homokos talajokon több nedvességet igényel. Tápanyagigényből káliumból van szüksége a legtöbbre – akár háromszoros-négyszeres mennyiségre a foszfor- és nitrogénhez képest.

Mángold ültetése

A mángold ültetése történhet palántával vagy közvetlen vetéssel. A palántanevelés esetén februárban vetjük el a magokat, és májusban ültetjük ki a 4-6 leveles palántákat. A palántákat óvatosan kell kezelni, mert a gyökerek sérülése lassíthatja a növekedést.

A tőtávolságok fajtától függenek: a kisebb levelű mángoldoknál 15-20 cm, a nagyobb levelű, bordás fajtáknál 30-40 cm legyen a távolság. A sortávolság 25-50 cm között változik a fajta méretétől függően. Az ültetés után alapos öntözés szükséges, és az első héten különösen figyelni kell a talaj nedvességtartalmára.

Praktikus megoldás, hogy kezdetben csak a tervezett terület felét vetjük be, majd a ritkítás során kihúzott palántákkal telepítjük be a maradék területet. A kihúzott palántákat akár ajándékba is adhatjuk, mert a mángold jól tűri az áttelepítést.

Mángold vetése

A mángold vetése hazánkban április első dekádjától általában a hónap végéig végezhető el, amikor a talaj már felmelegedett. A magok csírázása 8-10°C felett indul meg és 8-14 napot igényel. Korai vetés nem ajánlott, mert a hideg talajban a magok nehezen, vontatottan csíráznak, ami akár el is maradhat.

Fontos tudni, hogy amit vetőmagnak látunk, az valójában egy gomolyban álló magcsoport, amelyben 2-6 mag található. Ezt 3 cm mélyre kell elültetni, majd alaposan megöntözni. A gomolyokból általában több magonc is kifejlődik, ezért ritkítás szükséges.

A sortávolság a kisebb levelű fajtáknál 20-25 cm, a nagyobb levelű fajtáknál 35-50 cm legyen. A tőtávolság a leveléért termesztett mángoldnál 15-20 cm, a levélnyeléért termesztettnél 30-40 cm. Praktikus megoldás a tervezett tőszám felét elvetni, majd a ritkítás után kihúzott palántákkal beültetni a teljes területet.

Nyár végén (augusztus-szeptember) is vethető őszi termésért, sőt palántanevelés is lehetséges: februárban elvetett magokból májusban kiültethető palánták nyerhetők.

Mángold gondozása

A mángold gondozása viszonylag egyszerű. Az első és legfontosabb feladat a kikelt kis növények egyelése, amikor már 2-3 leveles állapotban vannak. A gomolyokból ugyanis 2-6 magonc kel ki egymás mellett, de csak egyet érdemes meghagyni. A kihúzott palántákat ne dobjuk el – átültethetjük őket.

A rendszeres öntözés kulcsfontosságú, mert a mángold vízigényes növény. A nagy levelek fejlődéséhez folyamatosan nedves talajra van szükség. A fiatal növényeket rendszeresen öntözni kell, az idősebb növények már árnyékolják a talajt leveleikkel. A talaj soha ne száradjon ki teljesen, de a túlöntözés is problémás lehet.

A növény körüli gyomirtás fontos a kezdeti időszakban. Később erre már kevésbé van szükség, mert a nagy levelek árnyékot vetnek, ami meggátolja a gyomok növekedését. A talajlazítás és mulcsozás segít megtartani a nedvességet – használhatunk szalmát, fűnyírás nyesedékét vagy komposztot is.

Trágyázás szempontjából a mángold közepes igényű. Az ágyást ősszel érdemes érett komposzttal vagy trágyával gazdagítani, majd mélyen felásni. Növekedés közben mértékkel adhatunk folyékony trágyát, de kerülni kell a túltrágyázást.

A mángold leggyakoribb kártevői a nyáron megjelenő leveleit rágó hernyók, meztelencsigák, levéltetvek, földibolhák és poloskák. A hernyókat szedegetéssel vagy vegyszeresen távolíthatjuk el, a levéltetveket szappanos vízzel moshatjuk le. Betegségek közül időnként a lisztharmat támadhatja meg, különösen csapadékos, nyirkos őszi időszakban. A mángoldnak azonban kevés kórokozója ismert, és nagy eséllyel vegyszermentes termeszthető.

Mángold szaporítása és betakarítása

A mángold szaporítása elsősorban magvetéssel történik. A növény kétnyári, így ha hagyjuk virágzani, a második évben magot hoz. A saját mag gyűjtése csak akkor érdemes, ha biztosan tudjuk, hogy nem kereszteződött más rokon fajokkal (például céklával vagy cukorrépa vadformáival).

A magok több évig csírázóképesek maradnak, ha száraz, hűvös helyen tároljuk őket.

A betakarítást vetés után 2-2,5 hónappal kezdhetjük el a levélmángoldnál, míg a bordás mángoldnál 3-4 hónap szükséges a szedésre érett állapot eléréséig. Július közepétől kezdve egészen a fagyokig lehet szedni a leveleket. Egy tőről egyszerre csak 2-3 levelet szedjünk le, a külső, nagyobb leveleket egy késsel vágjuk le vagy határozott mozdulattal törjük le. A növény 1/3 részénél többet soha ne vágjunk le! A következő szedésig 2 hetet várjunk, hogy a növény regenerálódhasson.

Egy négyzetméternyi vetésből ilyen módon 4-5 kg zöldség nyerhető. Egy 3-4 tagú családnak általában 10 tő mángold elegendő egész szezonra. A mángold nem tárolható hosszú ideig – légmentesen záródó edényben, hűtőszekrényben maximum 5 napig, ezért a szedést követően mielőbb fel kell használni. A spenóthoz hasonlóan fagyasztható is.

Ha a fagyok előtt a mángold ágyást szalmával vagy lekaszált fűvel betakarjuk, akkor a levélképződés tavasszal igen korán kezdődik meg, és a mángold adja a legkorábbi, vitamindús tavaszi főzelék-alapanyagot.

Színes mángold

A színes mángold vetőmagok különleges kerti élményt nyújtanak. A ‘Bright Lights’ és ‘Rainbow Chard’ keverékek számos színt tartalmaznak egy csomagban: piros, sárga, narancs, rózsaszín, fehér és lila szárú növényeket kaphatunk. Népszerű fajták még a sárga levélnyelű ‘Bright Yellow’ és a fehér szárú ‘Lucullus’ és ‘Fordhook Giant’.

A ‘Lucullus’ fajta levélnyele széles, fehér színű, világoszöld levelei nagyméretűek, felállóak, szélük erősen fodrozott. A növény elérheti a 70 cm magasságot. A ‘Lyon’ korai fajta, tenyészideje körülbelül 60 nap.

Ezek a vetőmagok általában drágábbak az egyszínű fajtáknál, de a látványos eredmény megéri a befektetést. Különösen ajánlottak azok számára, akik a konyhakertjüket díszértékűvé is szeretnék tenni.

Piros mángold

A piros mángold a legnépszerűbb színes változat, amely nemcsak ízletes, hanem látványos is. A ‘Ruby Red’ és ‘Rhubarb’ fajták különösen szép, élénk piros szárakat hoznak, tenyészidejük 45-50 nap. A piros szín nem csak díszítő elem – antocianin tartalmú, amely erős antioxidáns hatással bír.

A piros mángold termesztése megegyezik az alap mángoldéval, de különösen fontos, hogy elegendő napfényt kapjon a szín teljes kifejlődéséhez. Árnyékban a színe fakulhat, és kevésbé lesz látványos. A dekoratív piros levélnyelű mángold ételek és tálak díszítésére is alkalmas.

Profi tippek kezdőknek

Fokozatos szüret alkalmazása:
Ne vágd le egyszerre az összes levelet, hanem mindig csak a külső, nagyobb leveleket szedd le. Így a belső levelek tovább nőhetnek, és folyamatos termést biztosíthatsz magadnak. A növény 1/3 részénél többet soha ne vágj le!

Téli takarás alkalmazása:
Ha a fagyok előtt szalmával vagy falevelekkel takarod be a mángoldot, tavasszal igen korán kezdődik meg a levélképződés, és a legkorábbi vitamindús tavaszi főzelék-alapanyagot nyered. A hidegtűrő mángold akár hó alatt is áttelelhet.

Gyakori kérdések

Mikor vessem a mángoldot a legjobb eredmény érdekében? A legjobb eredmény érdekében tavasszal április első dekádjától a hónap végéig vesd, amikor a talaj már felmelegedett 8-10°C-ra. Korai vetés nem ajánlott, mert a magok nehezen csíráznak hideg talajban.

Miért nem kel ki a mángold magom? A magok csírázása hőmérsékletfüggő: 8-10°C alatt nem kelnek ki. Túl korai vetés, túl mély elhelyezés (3 cm-nél mélyebb) vagy kiszáradó talaj lehet az ok. A magok valójában gomolyok, amelyekben 2-6 mag van.

Miért sárgulnak meg a mángold levelei? A levelek sárgulása többnyire túlöntözésre, tápanyaghiányra (különösen kálium) vagy lisztharmat fertőzésre utal. Az öregebb, külső levelek természetes sárgulása normális jelenség – ezeket le kell szedni.